Vers 11. - Fésűs Éva: Oda...

Fésűs Éva: Oda... vers panka&pietro

 

Mindannyian ismerjük azt a bizonyos hamuban sült pogácsát, amivel a legények elindulnak a vándorútra... De hogy lehet, hogy valakinek odaég?

 

Fésűs Éva: Oda...

A tízpercekre szétszabdalt napok
szállonganak, mint hópihék a szélben,
és célját vesztve köztük kavarog
sok szép szándékom, gyermeteg reményem.

A reménység, hogy egyszer jóllakik
és nem fal fel mindent a kötelesség,
mely gyermekkorom óta arra int,
hogy halogassam azt, amit szeretnék.

De megtörik már minden mozdulat
a sietségtől, mert sürgős az élet!
Az óra délben is éjfélt mutat.
Hamuba sült pogácsám odaégett.

 

Szóval odaégett... Addig-addig halogattuk azt az indulást, mert jajj, csak még ezt meg azt gyorsan meg kell csinálni.

Itt az új év. A tiszta lap, az új lendület, a tervek. Gyerünk, indulás, ne halogassuk, mert odaég a pogácsánk! ;)

 

A verset képkeretben itt találod a termékek között.

 

 

Panka